Énekek Éneke, 1. fejezet 12

 

Jézusom, királyok Királya, te vagy az én Királyom!
Ha az asztalnál ülsz, nárdusom árasztja illatát.
Hálát adok, hogy tudhatom, Te ma is a trónodon ülsz – elrendeztél, elvégeztél mindent a golgotai kereszten, és leültél az Atya jobbjára, az uralkodói helyre, mert Neked adatott minden dicsőség mennyen és földön és a föld alatt!
Te erről az uralkodói asztalról terítesz nekem, onnan áldasz engem, és közbenjársz értem – ezért én megnyugszom, nyugalomban maradok, örvendezek és kivirágzok!
Kinyújtottad kegyelmed pálcáját felém, Királyom!
Nyugodtan eléd jöhetek, és bátran kérhetek, mert meghallgatsz engem!
A Te golgotai kereszted a pálca, amivel hidat vontál számomra Magadhoz – kegyelmet kaptam tőled, amit napról napra csak tetézel!
Hálát adok a kegyelemért, amiből életet adtál, a szerelmeddé tettél, újjá teremtettél, és támogatásodnak, szerelmednek és az áldásoknak a teljességét kínáltad fel nekem!
Én élek vele –
Én ÉLEK Veled!

[♥]